Immigration History from Slovenia to Victoria
Settlers from Slovenia have been arriving in Australia since the mid nineteenth century, when it was part of the Hapsburg Empire. One such settler was John Drolz, who arrived in Melbourne in 1885 and whose successful engineering business was included in the Cyclopaedia of Victoria, published in 1903.
Slovene territory joined the Kingdoms of Serbs, Croats and Slovenes in 1918, renamed Yugoslavia in 1929. During World War II the nation was invaded and fractured, but after the war Slovenia re-joined Yugoslavia. Many Slovenes opposed the new communist government, and joined the influx of post-war refugees migrating to Australia.
The Slovenia-born community in Australia flourished during the 1950s with the vital assistance of the Catholic Church. In 1954 the first Slovenian Club was established in Melbourne, and organised functions, dances and celebrations for the community.
During the early 1960s a degree of liberalisation within the Yugoslav government saw economic immigrants from Slovenia begin to settle in Victoria. The first Slovenian Church in Australia was built in Kew, Melbourne, in 1968. An elderly citizens’ home for Slovenian migrants opened next door in 1992.
After Slovenia became independent from Yugoslavia in 1991, the number of Slovenian immigrants settling in Victoria declined. Today, three-quarters of Slovenia-born Victorians are aged over 50, reflecting the low level of immigration from Slovenia since independence.
In 2016 Victoria had the highest Slovenia-born population in Australia today, with a total of 2,167 people. This total does not include Slovenians who identify their place of birth according to historic national boundaries. Living all over Victoria, 20% are employed as tradespeople; 30% are professionally employed. The Council of Slovenian Organizations of Victoria and a range of active community groups support the Slovenian community. The Institute for Slovenian Studies, and broadcasts by SBS radio and Radio 3ZZZ, also support Slovenian language and culture in Victoria.
Immigration History from Slovenia (Hungarian) to Victoria
Szlovén letelepedők a XIX. század közepétől érkeznek Ausztráliába, amikor is Szlovénia még a Habsburg birodalom részét képezte. Az egyik ilyen letelepedő Drolz János volt, aki 1885-ben érkezett Melbourne-be, ahol sikeres mérnöki üzlete egyik vállakozásaként kiadta a Viktoriai Enciklopédiát, 1903-ban.
A szlovén terület 1918-ban a Szerb-Horvát és Szlovén Királyság részévé vált, amelyet 1929-ben Jugoszláviának kereszteleltek el. A II. világháborúban a nemzetet elfoglalták és meghurcolták, de a háború után Szlovénia újra Jugoszláviához csatlakozott. Sok szlovén nem értett egyett az új kommunista kormánnyal és ezért a háború utáni menekültözönhöz csatlakozva, Ausztráliában talált menedéket.
A szlovén születésű ausztrál közösség az 50-es években élte virágkorát a katolikus templom nagyarányú segítségével. Az első szlovén közösségi klub, 1954-ben alakult meg Melbourneben, táncházak, szervezett rendezvények, megemlékezések lebonyolitására a közösségben.
A 60-as évek elején a Jugoszláv kormány bizonyos fokú megújulási folyamatának kövekeztében, szlovén gazdasági menekültek kezdtek beáramlani Victoriába. Az első szlovén templom Ausztráliában, Melbourne-ben, Kewban épült 1968-ban. Közvetlenül mellette nyitott meg a szlovén Idősek Otthona 1992-ben.
Miután Szlovénia 1991-ben elvált Jugoszláviától és függetlenítette magát, a szlovén bevándorlók száma Victoriában csökkeni kezdett. Ma a szlovén emigránsok háromnegyede időskorú, 50 éven feletti, amely mutatja az alacsony arányú szlovén migrációt az orszag függetlesége óta.
2011-ben Viktoriában élt a legmagasabb számu szlovén születésű lakos, összesen 2,437 fő. Ez az összeg nem foglalja magában a történelmi okoból kifolyólag, a szlovén határon kivül születettek számát. A viktoriai szlovénok húsz százalék kereskedő; míg másik harminc százaléka szakképzett munkavállalók. A Szlovén Szervezetek Viktoriai Tanácsa és egy sor más müködő közösségi csoport támogatja a szlovén közösséget. A Szlovén Tanulmányi Intézet, az SBS Rádió és a 3ZZZ Rádió aktív részvétet vállal a szlovén nyelv es kultúra megőrzésében Viktoriában.
Immigration History from Slovenia (Italian) to Victoria
Gli immigranti sloveni sono giunti in Australia dalla metà del diciannovesimo secolo, quando la Slovenia era parte dell’impero degli Asburgo. John Drolz era uno di questi immigranti. Arrivato a Melbourne nel 1988; la sua fortunata impresa d’ingegneria trova menzione nella Cyclopaedia of Victoria, pubblicata nel 1903.
Nel 1918, il territorio sloveno si unì ai regni di serbi, croati e sloveni e nel 1929 assunse il nome di Jugoslavia. Durante la seconda guerra mondiale la nazione fu invasa e frammentata, ma dopo la guerra la Slovenia tornò a far parte della Jugoslavia. Molti sloveni si opposero al nuovo governo comunista e confluirono nell’ondata di rifugiati che, al termine del conflitto, emigravano in Australia.
La prima generazione della comunità slovena in Australia fiorì durante gli anni ‘50 con la vitale assistenza della Chiesa Cattolica. Nel 1954, a Melbourne, veniva fondato il primo circolo sloveno, organizzate manifestazioni, balli ed eventi celebrativi per la comunità.
Nei primi anni ‘60 il governo jugoslavo registrò un grado di liberalizzazione che permise l’immigrazione a scopi economici di sloveni che s'insediarono nel Victoria.
La prima chiesa slovena in Australia fu costruita a Kew, Melbourne, nel 1968. Al suo fianco, nel 1992, aprì una casa di cura per immigrati sloveni anziani.
Il numero degli immigranti sloveni che si trasferivano nel Victoria diminuì dopo l’indipendenza slovena, acquisita dalla Jugoslavia nel 1991. Oggi, tre quarti degli immigrati nati in Slovenia hanno oltre 50 anni e ciò riflette il basso livello d’immigrazione dall’indipendenza slovena.
Nel 2011 il Victoria aveva il più alto livello d’immigrati sloveni in Australia, con un totale di 2.437 persone. Tra questi non sono inclusi gli sloveni che identificano il proprio luogo di nascita secondo confini nazionali storici. Gli immigrati sloveni vivono sparsi sull’intero territorio del Victoria e 20% di loro lavora nell’artigianato e nel commercio al dettaglio; 30% é impiegato. Il Council of Slovenian Organisations of Victoria e una serie di altri gruppi operano nella comunità. Anche le emittenti radiofoniche della SBS e di 3ZZZ mantengono viva la lingua e la cultura slovena nel Victoria.
Immigration History from Slovenia (Slovenian) to Victoria
Priseljenci slovenskega rodu so prihajali v Avstralijo že od sredine 19. stoletja, ko je bila Slovenija še del Habsburškega imperija. Eden teh priseljencev je bil John Drolz, ki je prišel v Melbourne leta 1885, njegovo uspešno podjetje za strojno obdelavo je bilo navedeno v knjigi Cyclopaedia of Victoria, ki je izšla leta 1903.
Leta 1918 se je slovensko ozemlje vključilo v Kraljevino Srbov, Hrvatov in Slovencev, ki se je leta 1929 preimenovala v Jugoslavijo. Med drugo svetovno vojno je bil narod okupiran in razcepljen, vendar se je po vojni Slovenija ponovno pridružila Jugoslaviji. Mnogi Slovenci so nasprotovali novi komunistični vladi in so se zato pridružili valu povojnih beguncev, ki so se priselili v Avstralijo.
V Sloveniji rojena skupnost Avstralije je bila na višku v 1950-ih letih ob pomembni podpori katoliške cerkve. Leta 1954 je bil v Melbournu ustanovljen prvi slovenski klub, ki je za skupnost prirejal prireditve, plese in praznovanja.
V začetku 1960-ih let je delna liberalizacija jugoslovanske vlade omogočila prihod prvih slovenskih ekonomskih priseljencev, ki so se naselili v Viktoriji. Leta 1968 je bila v Kewju, v Melbournu, zgrajena prva slovenska cerkev. Zraven cerkve je svoja vrata 1992. leta odprl dom za ostarele slovenske priseljence.
Ko se je leta 1991 Slovenija osamosvojila, je število priseljencev, ki so se naselili v Viktoriji, upadlo. Danes je tri četrtine, v Sloveniji rojenih Viktorijcev, že starih nad 50 let, kar odraža znižano stopnjo priseljevanja, odkar je Slovenija postala samostojna država.
V Viktoriji je leta 2011 živelo največ priseljencev slovenskega rodu v Avstraliji, skupno 2437 oseb. To število ne vključuje tistih Slovencev, ki uvrščajo svoj rojstni kraj glede na zgodovinske državne meje. Živijo po vsej Viktoriji; 20% je zaposlena v obrtništvu, 30% pa v akademskih poklicih. Svet slovenskih organizacij Viktorije in vrsta aktivnih organizacij podpirajo slovensko skupnost. Tudi Inštitut za slovenske študije in slovenske oddaje na Radiu SBS ter Radiu 3ZZZ ohranjajo v Viktoriji slovenski jezik in kulturo.
